A Szövetség nagy tervekkel indított munkáját az 1914-ben kezdődött első világháború derékba törte. A katonai szolgálatra behívások a sízőket is érintették, és 1915 július 14-én az olasz fronton hősi halált halt dr. Serényi Jenő, a hazai sísport egyik úttörője, az első szövetségi főtitkár. A háború alatt a sportélet szünetelt, de az északi nemzetek téli hadviseléseinek tapasztalatai alapján a magyar hadseregben is megindult a sízés oktatása, katonai sí tanfolyamokat tartottak.

1917-ben a hazai sportvezetés bevezette az iskolai síoktatást, testnevelő tanárok részére szerveztek sí tanfolyamokat, majd 1918-ban az ország 16 iskolájában megindult a szervezett síoktatás. (Remélem, hogy e sorokat azok is olvassák, akiknek ferde szemlélete miatt manapság az iskolai testnevelés, a fiatalság egészséges életmódra nevelése tizedrangú kérdés lett, és amikor tanintézeteink jelentős részében a testnevelés tanításának elemi feltételei sincsenek meg.)

A szégyenletes Trianon következményeit a sportágak közül leginkább a sísport szenvedte el, hiszen magas hegyeinket elvették, a sízés alapvető eleme a havas terepek más ország tulajdonába kerültek. DE most bizonyította először a Sí Sport, hogy nem lehet leírni! 1919-ben a Normafánál ugrósáncot avatnak, lassan megindulnak a nemzetközi kapcsolatok – ebben elsősorban lengyel barátaink segítettek – 1922-ben, Zakopanéban rendezett nemzetközi ugróversenyen Szepes Béla a hazai sísport egyik legjelentősebb alakja első helyezést ért el.

A nemzetközi sí életben hazánk is az úttörők közé tartozik. A nemzeti sí szövetségek alakulása sorrendjében sem álunk rossz helyen, hiszen a Magyar Sí Szövetség 1913. évi megalakulása előtt 10 ország szövetsége előzött meg minket, 1903-ban Csehszlovákia, Nagy Britannia és Oroszország, 1904-ben Svájc és USA, 1905-ben Ausztria és Németország, 1908-ban Norvégia, Finnország és Olaszország alakította meg Sí Szövetségét.

Az 1910-ben Krisztiániában a mai Osloban 10 nemzet megalakította a Nemzetközi Sí Kongresszust – CIS -, melynek hazánk 1914-ben lett tagja. Ez a szervezet 14 évig működött.

1924. február 2-án a franciaországi Chamonix-ban 14 ország - köztük Magyarország – megalakította a Nemzetközi Sí Szövetséget, a FIS-t.

Ugyanitt tartották meg az első téli olimpiát, melyen hazánkat Déván István, Háberl Aladár, Németh Ferenc és Szepes Béla képviselte. Németh Ferenc (a ma is köztünk élő többszörös bajnok Németh Gábor és Németh Géza édesapja) 50 km-es sífutásban a 20-adik, Déván István a 18 km-es sífutásban a 31-edik helyet szerezte meg.

Az 1918-24 közötti évek bizonyították, hogy a sísport a legnehezebb körülmények között is megtalálta azt az utat, amely a sportág megújulását eredményezi, és ezt a szokását a mai napig megtartotta.

Schäffer János